Közelítő Távolító .. szemhéj alatt marad a só?

Túléltük a várakozást! Nem is akárhogyan! Végre egy hétvége, egy hónap és egy év, ami nem csak az UTE – FTC lilára és zöldre vert szurkolói miatt marad emlékezetes, ami nem a csalódott szitokáradat miatt volt hangos és ahol nem éppen kiszenvedve ért el egy csapatunk gyenge kis győzelmet, hanem nagy történelmi(!) sikert aratva hívta fel magára a figyelmet. A csapat még mindig Magyarország U20-s válogatottja, ami szombaton végérvényesen letette a védjegyét és némi reményt adhat nekünk a jövőre: ezek a fiatalok hátha nem vesznek el, és akkor talán a felnőtt válogatott is erősödni fog általuk hamarosan…

 A helyzet az, hogy ha visszatekerjük az idő kerekét, akkor meglátunk egy olyan eredményt, amin szerencsére most már csak szelíden mosolygunk: Honduras – Magyarország U20-s világbajnoki csoportmérkőzés 3:0. Miért a mosoly? Hát azért mert az nevet, aki utoljára nevet. A magyarok már rögtön a 2. meccsen hengereltek (Dél-Afrikát verték 4:0-ra), majd feltették a koronát a csoportmérkőzésen mutatott teljesítményükre (az Egyesült Arab Emírségek kapott ki 2:0-ra tőlünk) az utolsó fordulóban. Ugyanis aki még nem tudná, csoportelsőként jutottunk tovább a legjobb 16 közé ezekkel az eredményekkel! Ami viszont nekünk még fontos az egészből az az, hogy nem szerencsével, vért izzadva, hanem igenis szép, helyenként szemet gyönyörködtető futballal és modern támadójátékot játszva tudtuk le 2. és 3. csoportmeccsünket. Ez mindenképp lökést és önbizalmat kell adjon a fiataloknak és talán nekünk is a nyolcaddöntőben. Ha ez azonban még nem elég, akkor próbáljuk meg fokozni az egész történetet a következő tényekkel: Egervári Sándor szövetségi kapitány alakulata az egyedüli az eddigi U20 – s magyar csapatok közül a fiatalok világbajnokságának történetében, aki tovább tudott jutni a kieséses szakaszba a csoportkörből, továbbá az arabok elleni győzelem volt az első, amit nem afrikai csapat ellen értünk el a vb – k történetében a fiatalok szintjén, és először tudott a magyar válogatott két győzelmet aratni nagy tornán.

Úgy gondolom ezek nem elhanyagolható sikerek a továbbiakban, ám az biztos, hogy a következő mérkőzés is teljes más lesz. Az ellenfél Csehország lesz, akikről Egervári Sándor a következőket mondta: „Nem vitás, hogy keddi ellenfelünk komoly játékerőt képviselő gárda, úgy vélem, a két csapatnak egyenlő esélye van a továbbjutás kiharcolására. Fontos lesz a pillanatnyi forma, hogy ki mennyire tud regenerálódni keddig. Természetesen bízom abban, hogy mi leszünk ott a legjobb nyolc között.” (teljes cikk a pepsifoci.hu – n, itt).

A csehek szövetségi kapitánya is reagált egyébként a Magyarország – Csehország párosításra: „Amelyik csapat bejut a legjobb 16 közé, az kell, hogy tudjon valamit, ez igaz ránk, és a magyarokra is egyaránt. Az biztos, hogy a magyar nagyon erős csapat, és előnyükre válhat, hogy a csapat magja már évek óta együtt játszik.” (teljes cikk itt).

Az biztos, hogy ha a mieink tovább tudják vinni ezt a formát, akkor ahogy Németh Krisztián is várja „tuti jó kis meccs lesz”. Ami még talán mellettünk szólhat, hogy a csehek az utolsó mérkőzésen is csak nehezebben tudták kiharcolni a győzelmet, igaz hátrányból felállva, míg a magyarok tulajdonképpen igen magabiztosan vették az utolsó 2 akadályt.

1 szó mint 100: akinek van kedve – remélhetőleg sokaknak lesz – az szurkoljon a magyar fiataloknak Kedd este 20 órától! Akinek van az meg is nézheti az összecsapást az m2 – n.

Hajrá magyarok!